A műanyag környezetre gyakorolt hatása – amit ma már mindenki a víz-, föld- és levegőszennyezéssel hoz összefüggésbe – érdemes az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátása szempontjából is figyelembe venni. A műanyagok iránti globális kereslet jelenlegi növekedési üteme mellett kialakuló vészhelyzet várható. A legújabb tudományos tanulmány, a forgatókönyv-elemzés és a végrehajtandó stratégiák.
Műanyag és üvegházhatású gázok kibocsátása, 2020-2050 forgatókönyv
– Stratégiák csökkenteni a műanyagok globális szénlábnyomát”. (1) A tudományos tanulmány dátuma Nature Climate Change mindenekelőtt az üvegházhatású gázok kibocsátását veszi figyelembe, a Életciklus elemzés (LCA) műanyagok. És általános hozzájárulásuk a globális kibocsátáshoz Üvegházhatású gázok (ÜHG), tehát ezért al klímaváltozás:
– a gyanta előállítása ez az a fázis, amelyben a legtöbb kibocsátás keletkezik (61%), különösen ahol a szűz polimereket dolgozzák fel. Ezt követi az átalakítás (30%) és az „élettartam vége” (9%) fázis, azaz a hulladéklerakókban történő elhelyezés és az elégetés (2015-ös adatok alapján).
– a kibocsátás 15%-a Az üvegházhatású gázok mennyisége (6,5 Gt CO2e) csak ebből a termelési szektorból származik - mától 2050-ig -, ha a kereslet növekedése a jelenlegi ütemben marad (+4%, a 2010-2015 közötti időszak éves átlaga). Ez eddig alábecsült vészhelyzet, mivel a műanyagoknak ma már viszonylag szerény hozzájárulást tulajdonítanak az ÜHG-kibocsátáshoz (3,5%, ami 1,7 Gt CO2e, 2015).
Műanyagok és üvegházhatású gázok, stratégiák
kutatók az Bren Környezettudományi és Menedzsment Iskola (Kaliforniai Egyetem, Santa Barbara, USA) négy stratégiát fontolgattak, amelyek korlátozhatják a műanyagok életciklusához kapcsolódó CO2-kibocsátást:
– csökkentése a kereslet növekedési üteme, évi 4%-ról 2%-ra,
- megújuló energia. A teljes dekarbonizáció feltételezésével, a megújuló energiák kizárólagos (100%-os) felhasználásával 2050-re,
– újrahasznosítás. A legambiciózusabb cél – paradox módon – a 100%-os újrahasznosítás elérése 2050-re (a hulladékkezelés még mindig jelentős részét teljesen kizárva),
- műanyagok cseréje fosszilis tüzelőanyagokból biológiai anyagokból származókkal. (CD bioműanyagok).
Perspectives
Az azonosított stratégiák a következő forgatókönyveket képzeli el:
– a csökkentés del irányzat A műanyagok iránti kereslet növekedése (évi +4-ről +2%-ra) jelentősen csökkentheti a kibocsátási szintet. -56%-ról (a jelenlegihez képest változatlan energiamix mellett) -81%-ra (csak megújuló energiákkal), a 2050-re felvázolt pályához képest
– az átalakítás Csak a megújuló energiaforrások alkalmazása a műanyagokhoz kapcsolódó üvegházhatású gázok 62%-át csökkentheti, a fogyasztás változatlan növekedési üteme mellett. A kibocsátást a jelenlegi szintre kell csökkenteni, ha csökkentéssel kombinálják irányzat a kereslet növekedése. Ezek csökkentése, ahol a nyersanyagokat bioalapú műanyagokra cserélik,
– újrahasznosítás az összes műanyaghulladék önmagában negyedével (-25%) csökkentené a kibocsátást,
- a helyettesítés kőolaj alapú műanyagok növényi eredetű anyagokkal – bár hasznosak aa tengerek szennyezése, mediterrán beleértve, víz e terület mikroműanyagokból – úgy tűnik, hogy nincs jelentős hatással a kibocsátási szintre (2).
Szinergia Az azonosított megoldások – felére csökkentett keresletnövekedés, 100%-ban megújuló energia és újrahasznosítás – lehetővé teszik az anyagok életciklusához kapcsolódó kibocsátások csökkentését. Mínusz 77, 84, illetve 86% a fosszilis tüzelésű műanyagokon, illetve a kukoricából és cukornádból származó bioműanyagokon.
– ha az összes műanyaghulladékot elégetnék, 2050-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása elérné a 8 Gt-t, ami 22%-kal több a bázisnál (6,5 Gt). Míg ha az összes műanyaghulladékot újrahasznosítanák, a kibocsátás 2050-ben 4,9 Gt lenne, ami 25%-kal kevesebb a vártnál,
kritikussági
Az újrahasznosítás aránya (18%) még mindig nagyon alacsony a globális műanyaggyártási mennyiségekhez képest (4,07-ben 2015 millió tonna). És a globális szinten sugárzott nagy kötelezettségvállalásokon túl – mint például a „Az új műanyaggazdaság globális elkötelezettsége"(NPEGC) – a szűz polimerek továbbra is előnyösebbek az üzemeltetők számára, mint az újrahasznosításból származó polimerek.
Az alacsony költség A fosszilis tüzelőanyagokból származó nyersanyagok mennyisége ezért továbbra is az ökológiai átmenettel szembeni ellenállás elsődleges oka. Éppen ezért az ellátási lánc (a termelés, az átalakítás és az anyagfelhasználás) szereplőit kell felkérni, hogy fedezzék a műanyag óriási környezeti költségeit, amelyeket ma is kiszerveznek a közösségnek. Pénzügyi politikára van szükségünk hatékony, az újrahasznosító üzemek és a technológiai innováció ösztönzése.
A bioműanyagok használata ez önmagában nem oldja meg a hulladék problémáját, mivel komposztálása vagy elégetése hasonló, ha nem magasabb kibocsátást eredményez, mint a szénhidrogén műanyagok. Amellett, hogy szelektívebb szelektív gyűjtést és speciális komposztáló infrastruktúrákat igényel. Továbbá a biopolimerek előállítása, mint példáulbioüzemanyagok' nem alapulhat az élelmiszertermelésből elvont mezőgazdasági nyersanyagokon. (3)
„Eredményeink azt mutatják hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának abszolút csökkentése a műanyagok életciklusában az energiainfrastruktúra szén-dioxid-mentesítésének, az újrahasznosítási kapacitás javításának, a bioalapú műanyagok átvételének és a kereslet kezelésének kombinációját igényli. (1)
Dario Dongo e Alessandra Mei
Megjegyzések
(1) JiaJia Zheng, Sangwon Sush (2019). Stratégiák a műanyagok globális lábnyomának csökkentésére. Nature Climate Change, 9, 374-378. https://doi.org/10.1038/s41558-019-0459-z
(2) EoL menedzsment (Az élet vége). A biológiailag lebomló műanyagoknak a hagyományos műanyaghulladékok keverékébe való felvétele valóban befolyásolhatja az újrahasznosított anyagok minőségét.
(3) Ha a műanyagok iránti jelenlegi keresletet teljes mértékben bioműanyagokkal kellene kielégíteni, évi 250 millió tonnára lenne szükség. Mi van, ha a biopolimerek származnak áruk mezőgazdasági termények – nem pedig feldolgozásuk és dugványaik melléktermékei – a bolygó megművelt földterületének 5%-át kellene ezek előállítására fordítani. A jelenlegi válság súlyosbodásával élelmiszer-biztonság. v. https://www.greatitalianfoodtrade.it/sicurezza/food-security-e-nutrizione-rapporto-fao-2019
Dario Dongo, jogász és újságíró, PhD nemzetközi élelmiszerjogból, a WIISE (FARE – GIFT – Food Times) és az Égalité alapítója.
Jogi diplomát szerzett a Bolognai Egyetemen, majd ugyanezen az egyetemen szerzett élelmiszerjog mesterképzést. Csatlakozzon a WIISE srl segélycsapatához az európai és nemzetközi kutatási és innovációs projekteknek szentelve magát.
